Pszichoterapeuta, Pszichoterápiás kezelés Budapest III. kerület

Pszichológia fogalmak

PSZICHOTERAPEUTA

Pszichoterápiás kezelést, erre speciálisan képzett szakember végezhet. A pszichoterapeuta szakképzettséget ma Magyarországon két féle módon lehet megszerezni. Az előtanulmányok során szükséges alapképzés vagy általános orvosi diploma, és valamilyen szakorvosi végzettség után vagy pszichológiai diploma, és valamilyen szakpszichológusi végzettség után.

Tehát a pszichoterapeuta szakvizsga csak másodszakvizsga lehet mindkét esetben. Bármilyen hátterrel rendelkezik a pszichoterapeuta szakember, szemlétetét munkájában elsősorban személyisége, és az általa választott pszichoteráiás módszer együttesen határozzák meg.

PSZICHOTERÁPIÁS FOLYAMAT

A pszichoterápiás kezelés alatt, a páciensben végbemenő változások folyamata.. Ennek során, megváltozik a páciens kapcsolata önmagával, ezen keresztül változnak az emberi kapcsolatai, a körülötte lévő világal való kapcsolata, és az abban megélt élményei.

Ma már sokféle pszichoterápiás módszer között lehet válogatni. Hogy kinek melyik módszer segít leginkább, az páciens egyéniségtől, és a probléma jellegétől is függhet.

A folyamatot segítik a pszichoterápiás kezelés nem specifikus elemei, ezek közül is a legfontosabb a terápiás kapcsolat, mely kiszámítható, biztonságos keretekben valósul meg.
Ennek a fontos emberi kapcsolatnak a segítségével, a választott módszer munkasmódjában, a páciensben elinduló változásokat többféle képpen is jellemezhetjük: Az elfojtott, tudattalan konfliktusok, feszültségek tudatosulása, a szorongás, az agresszív érzések csökkenése, javuló problémamegoldás, a jelen jobb megélése, az örömképesség fokozódása, a személyiség belső szabadságának növekedése.

A NEURÓZIS

A neurózis egyfajta szorongással járó funkcionális mentális zavar, de mivel sem hallucinációk, sem téveszmék nem kísérik, nem esik kívül a társadalmilag elfogadott viselkedési normákon. A pszichoneurózisban, más néven neurotikus zavarban szenvedő betegeket neurotikus személyiségnek nevezzük. A kifejezés lényegében leírja a betegség természetét és az azzal járó állapotot is.

TÖRTÉNET

A neurózist 1769-ben egy skót orvos, William Cullen írta le először, mint ’érzelmi és motivációs zavar’ melyet az az idegrendszerre gyakorolt hatás okoz. Számára ez többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, mely nem volt magyarázható fiziológiai tünetekkel. Maga a kifejezés a görög neuron- (ideg) és a toldalékszó –osis (betegség vagy abnormális állapot) együtteséből ered. A kifejezés pontos definícióját végül Carl Jung és Sigmund Freud alkotta meg, majd egy évszázaddal később, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom.

JELEK ÉS TÜNETEK

A neurózisnak több különböző formája ismert: pirománia, kényszercselekvések, szorongásos neurózis, hisztéria (melyben a szorongás fizikai tünetekkel párosulhat), és a fóbiák végtelen sora.

Dr. George Boeree szerint a neurózis hatásai lehetnek a következők:

„ […] szorongás, szomorúság vagy depresszió, düh, ingerlékenység, zavarodottság, alacsony önértékelés, stb. Viselkedési tünetek lehetnek fóbiás, impulzív és megrögzött cselekvések, letargia, stb. kognitív problémák, úgy mint kellemetlen, vagy gátló gondolatok, megszállottság, fantáziálás, negatív és cinikus attitüd. […], interperszonálisan a neurózis megjelenhet társfüggés, agresszivitás, perfekcionizmus, skizoid izoláció, és szocio-kulturális illetlen viselkedés formájában […]”

KIVÁLTÓ OKOK

PSZICHOANALITIKUS MEGKöZELÍTÉS

Mint betegség, a neurózis szorongás, tudattalan konfliktusok és egyéb mentális problémák fizikális, és pszichés megjelenésének együttese, mely bizonyos esetekben fizikai tünetekkel is járhat (pl. hisztéria). A fő tünet a szorogás. A neurotikus tendenciák gyakoriak, és megjelenhetnek depresszió, akut vagy krónikus szorongás, kényszercselekvések, fóbiák, személyiségzavarok (borderline, kényszerbetegség) képében. A legegyszerűbb definicó szerint a neurózis „gyenge adaptációs képesség a környezet felé, képtelenség az életmód változtatására, képtelenség egy gazdagabb, összetettebb, kielégítőbb személyiség megalkotására.”

A neurózis nem összekeverendő a pszichózissal, mely a kapcsolat elvesztése a realitással.

A pszichoanalitikus megkötelítés szerint a neurózis az EGO személyiségrész védekezési mechanizmusának következménye.

JUNG TEÓRIÁJA

Carl Jung módszerét azokkal szemben találta hatásosnak, akik a társadalomba sikeresen beilleszkedtek, de problémájuk adódik az élet értelmével.

’Gyakran láttam embereket neurotikussá válni, mikor megelégedtek az élet kérdéseire talált inadekvát vagy rossz válasszal.’

’A pácienseim többsége nem ’hívő’ volt, épp ellenkezőleg, hitvesztett emberek’

A kor embere racionális, nem hajlandó meglátni, hogy olyan erők ’birtokában van’, melyeket ő nem tud írányítani. Az istenei és démonai nem tüntek el, csupán új nevet kaptak. Így meg kell bírkóznia a nyughatatlansággal, a bizonytalansággal, a pszichológiai komplikációkkal, egy instabil vággyal a tabletták, az alkohol, a cigaretta és az étel felé – és, mindenek felett, egy sor neurózissal.

Jung úgy találta, hogy a tudattalan utat talál magának az alsóbb rendű pszichológiai funkciókon át, legyen az az érzelem, az érzékelés, vagy az intuíció.